* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 61.19 KB | |
| 2008-05-07 15:48:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  535 | 2003 | Zalakaros - Ki kicsoda Zala megyében 1996 525-526old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: ZALAKAROS Zalakaros a Kis-Balaton nyugati peremén, Zala megye turisztikai fon-tosságú területén található. Első említése 1254-ben: Korus. A mai névalak 1908 óta használatos. A Karos személynév vált minden képző nélkül hely-névvé. A személynév lehet magyar eredetű is (a kar főnév -s képzős szár-mazéka), de szláv is (bolgár, cseh Karus, szerb-horvát Karusity stb.). A középkori források mint a zalai vár földjét említik. Egykor várjobbá-gyok és várszolgák lakták, IV. Béla felesége telepeseket is hozott a kör-nyékbe. A XIII. században a veszprémi egyház, 1355-től ismét a király, Nagy Lajos kezén van, aki különféle jövedelmekért cserébe Komárral és Galambokkal együtt az óbudai káptalannak adta. E birtokokról az áll az oklevelekben, hogy So-mogy és Zala megyében vannak, de egy 1393-ban lefolytatott birtokháborítási per tanúsága szerint kétségtelenül Zalához tartozott - noha a XV században a budai káptalan somogyi birtokaival együtt kezelte, ezért hiába is keressük az 1513. évi (zalai) adólajstromban (Holub). "Parochiális egyháza" egy 1430-ból származó adat szerint Szent László király tisz-teletére volt avatva, plébánosa a zalai apát fennhatósága alá tartozott, igaz, 1512-ben több társával együtt megtagadta az engedelmességet. Az 1540-es években a török többször felégette, 1687-ben pedig a zalavári kapitány dúl-ta, Karos népe ekkor a Kis-Balaton lápvilágába menekült. A község földjei 1690-ben egyházi tulajdonba kerültek, s megindult a nagyarányú betelepülés. AXVIII. században jelentős volt a majorsági gazdálkodás, nőtt a zsellérek száma. A ka-tolikusok lakta községben a régi templom romjaira 1715-ben építettek új egyházat. Az 1848-49-es szabadságharc idején Jellasics átvonuló serege megszállta és kifosztotta a falut. Zalakaros gazdálkodásának alapja az első világháború óta a fejlett szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás. Rohamos fejlődése a második világháborút követően kezdődött. 1962-ben a falu határában olajkutató fúrás során bukkantak a 96 fokos hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag termálvízre. Egy évtized alatt modern fürdőtelep épült, üdülők, szállodák nyíltak. Gyógyvizének híre kelt külföldön is. A 2307 méter mélyről feltörő víz alkalmas krónikus nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek, valamint a fogágy megbetegedéseinek gyógyítására. A fürdőt a látogatottság növekedése miatt fejlesz-tették: 1968-ban sportme-dencét és öltözőt, 1975-ben fedett fürdőt, 1991-ben vizesblokkot adtak át, 1994-re elkészült az új Gyógycentrum, 1995-ben felújították a sportmeden-cét. A fürdő 1992 óta GRÁNIT Gyógyfürdő Rt. néven üzemel, rész-vényeit Zalakaros Nagy-község Önkormányzata valamint a GRÁNIT Gyógyfürdő Vállalat Dol-gozói Alapítványa bir-tokolja. Zalakaros 1949-ben önálló tanácsú köz-ség, 1970-ben a községi közös tanács székhelye, 1984-ben nagyközségi rangú település. Kilenc éve indult a gázprog-ram, új óvodát avattak és elkészült az idősek klubja. A szennyvízcsatorna-beru-házást az új önkormányzat kezdeményezte. Zalakaros lélekszáma 1327 fő (1996. januári adat). Az 1994-ben alakult kép-viselőtestületben a polgármester Szirtes Lajos mellett Arany Jó-zsef műszaki vezető, Bazsó János kommunális csoportvezető, Horváth Vencel elnök-igazgató, Káldiné Kopcsándi Szilvia nép-művelő, alpolgármester, Marton László munkaszervező mene-dzser, dr. Péterffy Zoltánná iskolaigazgató és dr. Tóth Lajos nyugdíjas főorvos foglal helyet. A képviselőtes-tületet ügyrendi és pénzügyi bizottság segíti, a polgár-mesteri hivatal munkáját Kiss Mihály jegyző irányítja. Az igazgatási és szervezési cso-port vezetője Bán Józsefné, a pénzügyi csoporté Bácsai Attiláné. Az önkormányzat általános iskolát, óvodát, idegenforgalmi és közművelődési irodát, illetve kertmozit mű-ködtet. Az iskolát 1990-ben építették, azóta tornateremmel bővítették. Az óvoda 1987 óta fogadja a gyerekeket. A 416 fő befogadására alkalmas Kertmozi 1976-ban nyitotta meg kapuit. A film-vetítéseken kívül itt kapnak helyet a színpadi rendezvények is. Zalakaros infrastrukturális ellátottsága jó. A villany-, víz-, gáz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépített, a családok többsége kábeltelevízióval és telefonnal rendelkezik. A településen rendőrörs és gyógyszertár is működik. Anagyközséget 23,5 kilométer út, 8,4 kilométernyi járda és 1,3 kilométeres kerékpárút szeli át. Zalakaros kulturális életében fontos szerepet tölt be a Vizeli házaspár vezette, országos ezüst minősítéssel rendelkező Karos Táncegyüttes, melynek utánpótlás csoportja az ál-talános iskolai tanulókból álló Zöld Ág táncegyüttes. Galamboki székhelyű, Zalakaro-son is működő szervezet a Kis-Balaton Vadásztársaság, amely 1946-ban alakult, 14600 hektáron gazdálkodik, elnöke Ivanics József. A település a németországi Puchheim vá-rosával 1991-ben, az ausztriai Asperhofennel 1995-ben kötött együttműködési megál-lapodást. A nagyközség a millecentenári-um évében is megrendezte a "Karosi Nyár" című kulturális rendezvénysorozatot. Népszerű-ek a bálok, a messze földön híres Férfinapok, a szülői munkakö-zösség pótszilveszterei, a pol-gárőrök Katalin-estjei. A zala-karosi borversenyeket hagyomá-nyosan márciusban rendezik. Az 1996-os évtől kezdődően a tűzoltók Flórián, a szőlősgazdák Orbán napján ünnepelnek. Kiemelkedő sportesemény volt 1996-ban a XV. Karos Kupa Nemzetközi Nyílt Sakkverseny. |
