1. §. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1.) Az egyesület neve: HUN Sandi Íjász Hagyományőrző Sport Egyesület
(2.) Székhelye: 8824. Sand. Kanizsai u. 23.
(3.) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.
(4.) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jogi személlyé válik

2. §. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA

(1.) Az egyesület célja: gyermek és ifjúsági feladatok, sport, és sportmenedzsment
tevékenység végzése.
a) Gyermek és ifjúsági feladatok:
Az ifjúsággal kapcsolatos feladatok ellátása, közösségi tér biztosítása,
közösségfejlesztés, az egészséges életmód feltételeinek elősegítése. Gyermek
és ifjúsági táborok, fesztiválok, rendezvények szervezése.
b) Sporttevékenység:
A szakosztályaihoz tartozó sportágak népszerűsítése, utánpótlás nevelése.
Tagjainak diák, verseny, és szabadidősport versenyeken való indítása.
Sportversenyek, sportfesztiválok, bemutatók szervezése, a diáksport mozgalom
terjesztése.
c) Sportmenedzsment:
Szervezetirányítási, igazgatási, képzési üzemeltetési, intézményi feladatok
végzése.

(2.) Az egyesület feladatai:
Tagjai – valamint közhasznú tevékenységéből adódóan – tagjain kívül más
személyek részére is biztosítani az ifjúsági és sporttevékenység végzéséhez szükséges
feltételeket, és eszközöket.
Alaptevékenységének végrehajtása érdekében végzett feladatok:
Sportpályák stadionok működtetése, sportszergyártás, máshova nem sorolható egyéb
szabadidős tevékenység, nonprofit tanácsadás.

(3.) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
• Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
(TEÁOR szerint 80. 42 Felnőtt- és egyéb oktatás)
• Gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, (TEÁOR szerint 91. 12 Szakmai érdek- képviselet 91. 33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
• Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, (TEÁOR szerint 91. 33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
• Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységek (TEÁOR szerint 91. 33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység),
• Sport, a munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (TEÁOR szerint 92. 62. Egyéb sporttevékenység)

(4.) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az Internetes honlapján való közzététel útján biztosítja.
(5.) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is
részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(6.) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú
céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja

(7.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(8.) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

3. §. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

(1.) Az egyesület tagságát rendes tagok alkotják.

(2.) Az egyesület tagjai azok a magánszemélyek és jogi személyek, valamint azok a
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei lehetnek, akik önkéntes csatlakozással az
egyesület célkitűzéseivel egyetértenek és megvalósításában rendszeresen részt vesznek.


4. §. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

(1.) Az egyesület tagja jogosult az egyesületi célok megvalósításában részt venni,
véleményt nyilvánítani és szavazni. Ellenőrizheti az elnökség munkáját, ennek érdekében
az egyesület minden dokumentációjába betekinthet. A tag bármely tisztségre
megválasztható.

(2.) A tag részt vesz a közgyűlés munkájában. Az egyesületi célok elérését a legjobb tudása
szerint támogatja, az egyesület alapszabályát és egyéb szabályait betartja. A közgyűlés
által megállapított éves tagdíjat befizeti.

(3.) A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.


5. §. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(1.) A tagsági viszony az elnökség tagfelvételt jóváhagyó döntésével keletkezik . Ennek
tényéről a jelöltet írásban értesítik.

(2.) A tagság megszűnik:
a./ kilépés,
b./ törlés,
c./ kizárás esetén.

(3.) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki a szándékát az elnökségnek
írásban bejelenti. A tagsági viszony a bejelentésnek az elnökség általi
tudomásulvételével szűnik meg. Az elnökség a kilépett tagokról a következő közgyűlést
tájékoztatja.

(4.) Törléssel szűnik meg a tagsági viszonya annak: magánszemély esetén, aki meghalt,
vagy /jogi személy esetén, amely cég jogutód nélkül megszűnt /, továbbá annak, aki
huzamosan /3 hónapig / felszólítás ellenére sem fizette a tagdíjat, illetve
önhibájából az egyesület munkájában huzamosan /1 éven keresztül / nem vett részt.

(5.) Az Elnökség a tag kizárását javasolja a közgyűlésnek, ha annak magatartása az
egyesületi cél elérését akadályozza, vagy jogszabályba, alapszabályba ütközik. A
kizárásról a közgyűlés 2/3-os többségű szavazattal dönthet.


6. §. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

(1.) Az egyesület képviselő és ügyintéző szervei:
a./ közgyűlés,
b./ 3 tagú elnökség,
c./ elnök.

(2.) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.

(3.) A Közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

(4.) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- Az Elnök és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának és a közhasznúsági
jelentésnek az elfogadása.
- Az egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,
- Az egyesület képviselő szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, jogszabályba, alapszabályba ütköző határozatainak felülvizsgálata,
- az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével
- Az egyesület évi költségvetésének megállapítása,
- A tagdíj megállapítása,
- Az elnökség éves beszámolójának megtárgyalása, elfogadása,
- Az egyesület más egyesülettel való együttműködése,
- Az egyesület feloszlásának kimondása,
- Tagsági viszony kizárással való megszüntetése,
- Döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
- A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása

(5.) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést az elnök jogosult összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja.
A Közgyűlés napirendjét az egyesület tagjaival a közgyűlés meghívójában a gyűlés előtt legalább 8 nappal közölni kell. A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlés határozatképességéhez a tagok 50%-a + 1 fő részvétele szükséges.
A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatait általában egyszeri szótöbbséggel hozza. A határozathozatal nyílt szavazással történik.
Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének a szava dönt. Az elnököt, az
elnökséget kétharmados többséggel kell megválasztani az Egyesülési Törvény
előírásainak megfelelően. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen az eredeti
napirenden szereplő kérdésekben a 8 napon belül összehívott megismételt
közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Sürgős esetben a határozatképtelen közgyűlés után 1 órával, ugyanazon napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha ezt a kiküldött meghívó előre jelzi.

(6.) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(7.) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon kell közölni. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.


7. §. AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ELNÖK

(1.) Az elnökség a két közgyűlés között intézi az egyesület minden olyan ügyét,
amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(2.) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az elnökségi ülés napirendjét az elnökségi tagokkal 8 nappal megelőzően írásban közölni kell. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintést az elnökség köteles biztosítani az érdeklődők részére, egy előre egyeztetett időpontban. Az egyesület nyilvános iratairól bárki saját költségére fénymásolatot készíthet.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon, ajánlott postai levélben közölni kell. A határozatokat az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

(4) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható legyen.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

(6.) Az Elnökség tagjainak száma 3 fő / elnök, alelnök és tag /. Az Elnökség
határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7.) Az Elnökség dönt a közgyűlés időpontjáról.

(8.) Az Elnökség beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek.

(9.) Az Elnökség tagjai rendszeresen és tevékenyen részt vesznek:
a) Az Elnökség feladatainak megvalósításába, a határozatok, tervek,
elkészítésében, meghozatalában,
b) a közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásába, illetve a
végrehajtás ellenőrzésében.

(10.) Az Elnökséget és Elnökét a Felügyelő Bizottságot és az Elnökét a közgyűlés öt
éves időtartamra választja. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének magyar
állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási
engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – a társadalmi szervezet
nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve,
hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

(11.) Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint a
bíróságok és más hatóságok előtt, irányítja az egyesület munkáját. Akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott elnökségi tag jogosult a képviseletre.

(12.) Az Elnök hatásköre és feladatai:
– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése kihirdetéssel,vagy írásban közvetlenül átadva, vagy ajánlott postai küldeménnyel történik
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(13.) A hitelesítésre az elnök önállóan, bankszámla feletti rendelkezéshez együttesen jogosult az alelnökkel, vagy az egyesület tagjai által megszavazott harmadik taggal.

(14.) Az egyesület első elnöke:
Név: Móricz István
Lakcím: 8824. Sand, Rákóczi u. 44.
Született: Nagykanizsa, 1960. 04. 20.
Anyja neve: Kovács Erzsébet

(15.) Az egyesület alelnöke:
Név: Berke Árpád
Lakcím: 8824. Sand, Kanizsai u. 58.
Született: Nagykanizsa, 1983. 08. 19.
Anyja neve: Krizsánkó Mária

(16.) Név: Dalnoki József
Lakcím: 8800. Nagykanizsa, Kinizsi u. 74.
Született: Nagykanizsa, 1961. 05. 08.
Anyja neve: Orsós Mária



8. §. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1.) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített
Tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú
tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.

(2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá a közhasznú
szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3.) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg.

(4.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést
a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen a Bizottság három tagjából legalább kettő jelen van.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Munkarendjét maga határozza meg.
A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni.

(5.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést
tájékoztatni.

(6.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és
annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(7.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak
megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(8.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.


9. § AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, ÖSSZEFÉRHETETELENSÉGI SZABÁLYOK

(1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (7. §)

(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

(3) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(6) Nem lehet a (8§/2/ bekezdés) felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére
irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
d) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi
szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.



10. §. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

(1.) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében éves költségvetés alapján
gazdálkodik. A gazdálkodás rendjére az egyesületek gazdálkodására vonatkozó
szabályok az irányadók.

(2.) Az egyesület a gazdálkodásról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a
gazdálkodási tevékenysége nyomon követhető, a tagok által bármikor
ellenőrizhető.

(3.) Az egyesület a tagok, vagy más személyek által rendelkezésre bocsátott anyagi
eszközökkel, pályázati úton szerzett forrásokkal, valamint gazdasági vállalkozó
tevékenységből befolyt összeggel gazdálkodik. Ezek felhasználása csak az egyesületi
célokban meghatározott feladatokra történhet.

(4.) Az egyesület bevételei:
a./ tagdíj,
b./ tagok anyagi támogatása,
c./ egyéb bevételek /gazdasági vállalkozó tevékenység, pályázatok,
rendezvények, stb. /.

(5.) Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén
túl - az egyesület tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület célkitűzései megvalósításához átmenetileg nélkülözhető javait jövedelmező módon kell hasznosítani.

(6.) Az egyesület vagyona: Az egyesület működése érdekében a tagok évente 2. 000,- Ft. tagdíjat fizetnek, amelynek megfizetése az egyesület bejegyzésének évében tárgyévben, majd azt követően minden tárgyév május 31.-ig esedékes. Új tag a tagsági viszony keletkezését követő egy hónapon belül köteles befizetni az adott évre esedékes arányos tagdíjat. A tagdíjfizetés teljesíthető banki átutalással a szervezet számlájára, valamint az Egyesület pénztárába történő készpénzes befizetéssel is.

(7.) Az egyesület elnöke önállóan jogosult az egyesület képviseletére.

(8.) Az egyesület számlájáról való rendelkezés joga az egyesület elnökét, Móricz Istvánt
illeti meg Berke Árpád alelnökkel vagy Dalnoki József taggal együttesen

(8.) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(9.) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. (Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy az erre hatáskörrel rendelkező szerve köteles befektetési szabályzatot készíteni. A befektetési tevékenység fogalmát az 1997. évi CLVI. törvény értelmező rendelkezései határozzák meg a törvény 26. §-ában.

(10.) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivé-telével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(11.) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak, megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(12.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(13.) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem, vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(14.) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

(15.) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(16.) Az Egyesület működése felett az ügyészség (A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség illetékességét az Egyesület székhelye alapítja meg.) gyakorol törvényességi felügyeletet.


11. §. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

(1.) Az egyesület megszűnik, ha:
- feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
- más egyesülettel egyesül,
- feloszlatással – ha az arra jogosult szerv feloszlatja,
- megszűnésének megállapításával
-
(2.) Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a megmaradt
vagyont a tagok között befizetéseik arányában kell szétosztani. A jogi személyek
és magánszemélyek hozzájárulásaiból képződött egyéb vagyont a közgyűlés
döntése szerint kell felhasználni.

(3) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.


12. §. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1.) Az egyesület az 1989. évi II. tv. alapján működik

(2.) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

A módosított, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új ALAPSZABÁLY a Bíróság ellenjegyzése után lép hatályba.


Sand, 2007. november 4.



Elnök